2012. 02. 25.: Sportnap (66%)
2012. 03. 16.: '48-as teljesítménytúra (50%)
2012. 04. 01.: Nagyböjti lelkinap (75%)
2012. 05. 04-06.: Tavaszi portya (50%)
X. Kerületi Nagytábor (84%)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
Fontos weblapok
Alkalmazott térképészet különpróba
Címkék
alkalmazott térképészet különpróba
(2)
anyag
(8)
beszámoló
(5)
első próba
(9)
FONTOS információk
(4)
gombák
(1)
indulás
(1)
lazulás
(3)
marhulás
(2)
megye
(1)
nyári tábor
(2)
programok
(8)
vers
(2)
Összes oldalmegjelenítés
A szalamandráról (Binner András)
A foltos szalamandra (latin neve: Salamandra salamandra) őrsünk „címerállata” 14–20 cm nagyságú kétéltű, Magyarországon védett állat, rövid, vaskos végtagjai a mellsőkön négy, a hátsókon öt rövid ujjal rendelkeznek, mintázatával arra hívja fel az óvatlan ragadozók figyelmét, hogy veszélyes méreganyagot termel ennek egyik összetevője a szalamandrin alkaloida, mely az emlősöknél izomrángást, magas vérnyomást és szapora légzést okoz. A kifejlett szalamandra különféle rovarokkal, meztelencsigákkal, százlábúakkal, ászkákkal és férgekkel táplálkozik. Tiszta vízű patakok és csermelyek környékén, elsősorban lomberdőkben él. Az állatok kora tavasszal jönnek elő telelőhelyükről (fagymentes természetes üregekből), ahol nemritkán csoportosan vészelik át a telet. Olyan élettereket szokott keresni ahol sok a bóvóhely és nedves a környezet. Általában éjjelaktív, de nagyobb esők után nappal is
előbújik rejtekhelyéről. A foltos szalamandra elevenszülő, teljesen mozgásképes lárvákat hoz világra. A lárvák fejlődésének nagy része anyjuk testében a nyári és őszi hónapokban zajlik le, érettségük ellenére a téli hónapokat is e védett helyen töltik. A lárvák lerakása tavasszal vagy nyáron történik, patakokba vagy csermelyekbe.Egy-egy nőstény akár hetvenet is lerakhat, a lárvák 4-5 hónap után másznak ki a szárazföldre, és mintegy 4 évesen lesznek ivarérettek. Különlegessége a magasfokú regenerálódó képessége, a foltos szalamandra pár hét alatt egy egész végtagot pótol, de emellett tüdejét is újra tudja növeszteni, kijavítja a sérült gerincvelőt, sőt akár hiányzó agydarabkákat is képes pótolni. A regeneráció gyakorlatilag addig terjed amíg a szalamandra életben marad.
A szalamandrák általánosságban szélsőséges méreteket is ölthetnek, az óriásszalamandra 87–159 centiméter nagyságú, de a legkisebb szalamandra faj (Urspelerpes brucei) maximum 2,54 cm „kicsiségű”. Ugyanez a szalamandrafaj szárazföldi létére a bőrén át lélegzik, és egy sor anatómi ai különlegessége van (pl.: öt ujj, eggyel több csigolya a hímeknél).Egy másik szalamandrafaj, az Axolotl (Ambystoma mexicanum) pedig egész életében lárva állapotban maradhat, emellett párhuzamosan rendelkezhet kopoltyúval és tüdővel.Emellett a „lomha” szalamandrák néha gyorsaságban is kitűnhetnek, ugyanis a kaméleonhoz hasonlóan egyes fajok a szalamandrák közül ki tudják „lőni” a nyelvüket, ennek a gyorsasága pedig akár a hét ezredmásodperces kilövési időt is elérheti, ami elől egyetlen rovar sem menekülhet (már ha észreveszi).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése